---

Előzmények:

 

Pomáz határai és a teljesítménytúrázás

       I. rész Virtuális határjárás

 Vajon hogyan függ össze ez a két dolog? Ősszel kiderül.

Pomáz lakossága az elmúlt 20 évben másfélszeresére nőtt. A nem-régi helyiek talán nem is tudják, a háború előtt járási székhely volt településünk. Sőt, mint a Pilisi járás székhelye, hozzá tartozott Visegrádtól  Piliscsabán át Pesthidegkútig 22 település. 1934-ben a járást szétosztották, és déli része a Budakörnyéki járáshoz került.1940-ben végleg megszűnt mint székhely, az új központ Szentendre lett. Külterülete jelenleg is nagyobb mint Szentendréé vagy bármely szomszédos településé. De hányan tudják, tudjuk, hol húzódnak a város külterületi határai? Ráadásul ezek a határok is (főleg hátrányunkra) változtak. Az 1950-es évekig Szentistván-telep még városunkhoz tartozott. Dolinapuszta 1960 körül került hozzánk.. Lajosforrás is településünk része volt, de az akkori hatóság (II. világháború előtti) nem adott építési engedélyt a Dréher kastélyra ( a ma már bezárt egykori turistaházra) , ezért a tulajdonos a területet átvitte Szentendrére, mert ott megadták neki. Így Pomáz szegényebb lett egy turisztikai központtal. Még a közelmúltban is volt területcsere. 1998-ban Budakalászhoz került a Taván-dűlő kb. 6,4 hektár zártkerti jellegű része állandó lakosokkal, s cserében Pomáz kapott egy ugyanakkora erdőt a Kevély oldalában, még csak nem is a logikus helyen.

Jelenlegi területe 4904 ha, azaz majd 50 km2, s ez azt jelenti, hogy lakóhelyünk több mint a Pilis kapuja, Pomáz mélyen belenyúlik a Pilis-Visegrádi hegységbe, amit mi Pilisnek hívunk (földrajzi értelemben csak e terület mészkőhegyeit hívják  Pilisi hegységnek.)  Nagyon sokszor lakóhelyünk legmagasabb pontjának Nagycsikóvárt (565 m) írják, és nem a Bölcsőhegyet (588 m) vagy a Lom hegy (589m ?) lapos fennsíkját, melyen rakétabázis volt. A Bükkös–patak nevét kiejtve sem gondolunk városunkra.

Na, ennyi bevezetés után kezdjük meg gondolatban végigjárni településünk határát. Induljunk el dél felé, mert erre van a városhoz a legközelebb a határ. A (1) Barát-patak völgyében azon részén húzódik a határ, hol a védelemre szoruló ősfüzes és lápos található. Ez már Budakalász. Az óramutató járását követve az ezutáni határ a volt munkaterápiás intézet, a „Szedd magad” –ról ismert Dolina kerítése mentén húzódik Nagykevély felé,(2) majd a Kevélyekkel párhuzamosan. Később a volt diós  szélénél  elhagyjuk a kerítést, s megkerüljük a hegy felé ezt az erdő által visszahódított területet. Emellett található a Budakalásztól kapott csereterület. Ezután végig az erdőszélen van a város határa a kerítés mentén.(3) A Majdán-nyeregtől  észak felé, lent a völgyben a nagyfeszültségű távvezeték és a  volt harckocsiút  találkozásánál van az a pont, ahol Csobánka, Budakalász és Pomáz határa találkozik.(4) . Itt Nagy-Csikóvár felé fordulunk, felmegyünk a Majdán hegy oldalába, ahol elkanyarodunk az Oszoly irányába. Az Oszoly-csúcson áthaladva a határ elkanyarodik Margitliget irányába, és többé kevésbé egyenesen nekimegy a csobánkai Főút és a Dera patak találkozásánál lévő hídnak. (5) Itt a Dera mentén kb. 400 métert visszakanyarodik Pomáz felé,  majd onnan ki a főúthoz és  azon vissza a Csobánkai bekötőútig.  A  bekötőn a túlsó oldalon az út szélén  megy a határ a falu felé, majd jobbra kanyarodik és keresztezi a Piliskert gyümölcsösét. A 1111 sz. főúthoz a Podmanicky major előtti kanyarnál tér vissza, s a majornál már megint lekanyarodik a Dera medréhez.  Innen a szurdok parkolójáig a Patak medre a határ. A szurdok parkolója városunk területe. A határ a pataknak nem a "szurdokos", hanem a másik ágán folytatódik, s  közvetlenül Pilisszentkereszt alatt keresztezi a 1111 sz főutat.(6) Innen észak-északkeletnek, a  szentkúton keresztül tart az utunk a  Kopasz hegy érintésével a Bükkös-patak medréig.(7) A következő kb. 7 km-en a Bükkös-patak kanyargós medre jelzi a határt, egészen a volt ifjúsági tábor helyén lévő pihenőig.(8) Itt elköszön a patakmedertől, s felhág a Som-hegy gerincére, s innen elindul egyenesen a Kő-hegyi turistaház érintésével az Interspár felé. Ha ezt az irányt tartanánk, Lajosforrás Pomáz területére esne. Ezt elkerülendő 1 km után 90 fokban jobbra felkanyarodik a Bölcső-hegy tetejére,(9) mely városunk legmagasabb csúcsa. Innen nem messze derékszögben balra, majd kb. 1 km után ismét derékszögben balra, míg vissza nem tér képzeletbeli egyenesünkhöz. Elhalad a Vasas szakadék mellett,(10) majd a Kő-hegyi turistaház előtti réten (11) (a menedékház már Szentendrén van) át le a síkságra. A Dera-patakot keresztezve az iránya kicsit megtörik, s az áruház parkolójának városunk felé lévő sarkától pár méterre keresztezi a főutat, majd továbbra is egyenesen halad az autószerviz mögött, s a vízmű előtt elhaladva nekimegy a sóderbánya tavaknak. (12) Egy rövid szakaszon át is megy a 11. sz főút túlsó oldalára , majd élesen jobbra kanyarodik, s a volt üvegházak mögött (ami jelenleg ipartelep) tart a budakalászi Szentendrei út felé. (13) Az út szélén visszakanyarodik Szentendre felé, s egész Szentistvántelep északi sarkáig a Zrínyi utcáig halad, ahol bekanyarodik az utcába, s egész a HÉVsínekig egyenesen megy. Itt a Pomázi úton visszakanyarodik városunk felé,  s egész a Határ útig, hol  balra fordul. Egyenesen felmegy a domb peremére a temető szélén, ahol visszafordul Budakalász felé, s egészen a Tavan-dülő sarkáig megy a Dombhát, majd a Kert utcán. Jobbra kanyarodik a Puttony utcán, s egész a végéig megy, hol ismét jobbra kanyarodik a határ a Klisovácz-dülőn. Kb. 200 m után a határ balra levág a hétvégi telkek közé, majd jobbra fordul és párhuzamosan halad a Barát patakkal, 300 m után meg is érkeztünk kiinduló pontunkhoz. Virtuálisan körbe is  jártuk Pomáz közigazgatási határát. 

Aki ennél többre vágyik, az megnézheti a részletesebb térképet az interneten,

 

Pásztor Lajos

2010. Pomázi polgárban megjelent cikksorozat első része.

 

 

 

Pomáz határai és a teljesíménytúrázás 2.

 

Erdőn, mezőn, hegyen át

Pomáz lakossága a múlt század közepétől 3 nagyobb betelepülési hullámot élt meg.A hatvanas, hetvenes években azok jöttek, akik az ország keleti részeiről Budapestre "feljöttek" dolgozni, majd hozták magukkal családjukat is, de a fővárosba " nem engedték be" öket. A 90-es évek magas inflációjának következménye a következő nagyobb hullám, sok Budapesti nem tudta fizetni a magas rezsijét ezért "kiszorult" hétvégi telkére, kisházába, ezt toldozta-foltozta, téliesítette. Az utolsó nagyobb betelepülési hullám jelenleg is tart, mostanában inkább a tehetősebb réteg érkezik városunkba, ők " menekülnek" a nagyvárosból. Nekik nem mindegy hol laknak, Pomázt sokszor hosszas keresgélés után választották lakóhelyükké. Szempontjaik között a város infrastrukturális adottságai mellett előkelő helyen szerepelt a Pilis közelsége, a panoráma, a jó levegő, az erdők közelsége. Nem biztos, hogy akarnának mindenfelé utakkal körbekerített városban élni. Ők azok akik megengedhetik maguknak, ha a város túlságosan nagyra nő, továbbállnak. Hétvégenként kirándulnak, kerékpároznak, vagy lovagolni járnak. 

Ha az ember ki szeretne menni a természetbe sokféle módon teheti. Kirándulhat biciklivel a kijelölt kerékpárúton, de kezd divatba jönni a terepkerékpározás is amit ajánlatos drága géppel és komoly védőfelszereléssel csoportosan művelni. 

Pomázon és környékén sokan tartanak lovakat. Bár a Pilisben hivatalosan sehol sincs kijelölve lovaglásra alkalmas erdei út, mégis sokan hódolnak ennek a szenvedélynek. 

Mindezek mellett továbbra is a leggyakoribb természetjárás a gyalogos túrázás. rengeteg turista út,tanösvény, egyesület, vagy csak vezetett túra áll az érdeklődök rendelkezésére. Mindenki megtalálhatja az igényeinek megfelelőt. 

Az egyéni túrázás a leggyakoribb. Nem kell sokat keresgélni, ha van egy kis szabadideje az embernek nekiindulhat az erdőnek mezőnek. Minimális ismeretek, térkép, iránytű s személyenként fél,-egy liter folyadék mindig legyen a túrázónál, de hosszabb útra, ismeretlen helyre menve feltöltött telefon, s elemlámpa is ajánlott felszerelés. Hátránya is van: aki nem ismeri az adott terepet pár élménnyel kevesebbel tér haza, mint az aki szakértő túravezetővel menne ugyanarra. Sokszor csak a  tapasztalt túrázok, vezetők tudják, egy kis kitérő milyen szenzációs látványt eredményez. 

Ráadásul az ember társas lény, szeretné az általa látottakat másokkal is megosztani. 

Nekik ajánlom a vezetett túrákat. 

Hátrányaként itt azt említeném meg nem mindenkinek egyforma a tempója, van aki hegyre fel, s van aki lefele gyors. 

És az is problémás lehet, ha páran még szeretnének egy helyen elidőzni, de a társaság már menni akar. 

A teljesítménytúrázás egyesíti mindezen előnyöket. Hozzáértő személy tervezi meg az útvonalakat melyből mindenki igénye szerint válogathat. Igy az ember olyan helyre is eljuthat ahova egyedül nem menne. Mégis aki szeretné, az útvonalat egyedül, térképrészlet, útvonalleírás és egyedi tájékoztató szalagok, vagy táblák segítségével teheti meg. Aki pedig barátkozni szeretne, társaságot is találhat magának. A távon több helyen ellenörző és frissítőpontok segitik a résztvevőt. A teljesítésért a célban legtöbbször emléklapot és kitűzőt vagy jelvényt adnak.

 

Nem kell mindjárt csúcs teljesítményre gondolni. Magyarország legrövidebb Ttúrája 1 km hosszü. Szinte a legtöbb teljesítménytúrán több különböző távon lehet indulni. A legnagyobb tömegeket a rövid, 10-20 km közötti távok mozgatják meg. Ilyen távot bárki, aki egészséges képes végigjárni.Ezeknek a családi távoknak sétálós, laza a szintideje. A 25-50 km közötti távhoz már némi felkészülés is szükséges, jó cipő, jó erönlét rendszeres mozgás, egy két rövidebb Ttúrán való résztvétel. Itt már figyelni kell az időbeosztásra. Az ennél hosszabbat hagyjuk meg a "profiknak" ők azok akik rendszeresen túráznak. Az idén megrendezett legextrémebb táv 192 km hosszú volt, melyen 39fö indult és 52 óra alatt 26-an teljesítették is. 

Az utóbbi időben egyre több kocogó, futó, vagy teljesítménytúrázó fedezi fel, hogy kocogni, edzeni nem jó kipufogógázban. Számukra is jelent megoldást a teljesítménytúrákat részben, vagy egészben megfutva teljesíteni. Ebből és a tájfutásból fejlődött ki a terepfutás mint önálló sport és szabadidő tevékenység. Speciális ága a "skyrunning" azaz magashegyi terepfutás melyben e kis síkvidéki ország sportolói szép eredményeket érnek el. Remélem az augusztus utolsó hétvégén megrendezendő "UTMB"-n (UTMB=Ultra-Trail du Mont-Blanc, 166 km hosszú távon, 9400 méter szintkülönbséget legyőzve, 1000m és 3000m közötti magasban körbefutni Európa legmagasabb hegyét a Mont-Blanc-t) ismét szép magyar siker születik.

 

Pásztor Lajos

 

 

 

Pomáz  határai és a teljesítménytúrázás 3.

 

A „Pomáz Körül-Belül” teljesítménytúra

 

Ha a  túrázás „mai határokon belüli” magyarországi bölcsője a Pilis, akkor a teljesítménytúrázás megszületéséhez is erősen kapcsolódik hegységünk. 

Akik még sohasem teljesítménytúráztak, de rendszeresen járják az erdőt, azoknak ismerősen cseng a legendás első, a mai napig minden évben megrendezésre kerülő „Kinizsi százas” neve. Múltja már harminc éves. Azóta felnőtt egy generáció, az akkori fiatalokból mára sokan nagyszülők lettek, de sokan a mai napig is alig várják a hétvégét, hogy részt vegyenek egy-egy ilyen rendezvényen. 

A teljesítménytúra az a természetjáró rendezvény, amit általában turistaegyesületek rendeznek. A célt egy előre meghatározott útvonalon, a megadott szintidőn belül kell gyalog (vagy futva) teljesíteni. A végigjárás igazolására útközben ellenőrző pontokat szoktak felállítani, melyeken az igazolólapot pecséttel, vagy egyéb bejegyzéssel látják el. Hosszabb távú túrákon ételt (szendvics, édesség, gyümölcs), italt ( szörp, tea) is osztanak a túrázóknak. A szintidőn belüli, érvényes igazolólappal rendelkezőket oklevéllel, jelvénnyel vagy kitűzővel díjazzák a célban. 

A Holdvilág-árok Egyesület által szervezett Pomáz Körül-Belül teljesítménytúra játékos neve onnan származik, hogy az útvonalát  szerettük volna Pomáz közigazgatási határaihoz legközelebb vinni. Ettől a koncepciótól a látvány kedvéért többször eltértünk. Remélem, megérte.  Célunk városunkban is  a természetjárás  népszerűsítése, valamint településünk megismertetése a szélesebb közönséggel, sokat látogatott, és kedvelt helyszínein túl egy-két kevésbé népszerű rész bemutatása a helyi és távolabbi természetszerető polgároknak, annak megláttatása,  hogy Pomáz közigazgatási határai milyen mélyen benyúlnak a turistaparadicsomba, a történelmi Pilisbe (Dunazug). Reményeink szerint sok „elsőbálozó” teljesítménytúrázó is kedvet kap e szabadidős tevékenységhez.  A Túra évenként ismétlődne, s így településünk neve egyre jobban bekapcsolódhatna a bakancsos természetjárásba, esetleg terepfutásba is. 

Négy különböző, de egymásra épülő távot szervezünk, hogy mindenki megtalálhassa a számára megfelelőt. 

1. A  félkörnek hívott rövid táv hossza 13 km. Ez a Művelődési Háztól (??) indulna az Ezüst Kevély felé, a Barát-patakot érintve Dolina határa mellett tartana a Majdán-nyeregre, onnan az Oszolyra, s végül a Margitligeti célra. Útközben több helyen működnek majd ellenőrző pontok, ahol  a pontőrök pecsételnek az igazoló füzetbe, és frissítővel (csoki, alma vagy szörp) is szolgálnak.  Szeretnénk, ha minél több pomázi lakos részt venne e közösségi rendezvényen. Az eltévedést megelőzendő minden résztvevő kap egy kis tájékoztató füzetet, melyben részletes útvonalleírás mellett  térképvázlat is lesz. A nem jelzett turistaösvényeken a helyes irányt szalagozással is segíteni fogjuk. A szintidőn belül célba érők  jutalma a kellemesen eltöltött időn és a  látnivalókon felül emléklap és kitűző. Mindezért a fizetendő nevezési díj  jutányos. 

2. A kiskör28 km-es hosszúságának sikeres teljesítése már nem hétköznapi feladat. Rendszeresen természetjáró, edzett embereknek szánjuk. Véleményem szerint  nagyon szép útvonalon halad, méltán lehetünk büszkék rá, hogy Pomáztól pár kilométerre ilyen csodálatos helyek vannak. Reméljük, több természetjárót is meg tudunk lepni az útvonal változatosságával, nagyszerűségével. Reményeink szerint ezen a távon már több futóval is találkozunk. 

3. A maratoni távú körre a rutinnal rendelkezőket várjuk.  Ez a nagykör  (43 km) már Pomáz határának a Pilisi Parkerdőbe nyúló teljes szakaszát magába foglalja.  Az Ezüst Kevély aljától a Szurdokig és vissza a Sikárosi réttől a Kőhegyig. Az útvonal jelentős része jelzetlen  szakaszokból áll, vagy ritkán járt utakon halad. De azért nem maradt ki az Oszoly -csúcs vagy a Bükkös-patak völgye sem. 

4. Pomáz határának teljes végigjárásához 55 km-t kell gyalogolni. Ezt már csak kevesen tudják egyszerre teljesíteni. Így az Ő jutalmuk a szokásos mellett egy  sorszámozott  oklevél, melyet városunk  Polgármestere is  aláír. Természetesen az egyes sorszámút a szabályosan beérkező első túrázónak adjuk át. Futó is lehet, de az ellenőrzőpontok nyitva tartására neki különösen figyelni kell. Az útvonal kevésbé szép részét   a túra elejére tettük.  13 km síkvidéki szakasz  megtétele után csatlakozik be a maratoni táv útvonalába.

 

Lujó

 

Oldal: Cikkek
A POMÁZ KÖRÜL-BELÜL Teljesítménytúra hivatalos oldala - © 2008 - 2024 - pomazk-b.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat